Berlin és Európa egyik leghíresebb múzeuma. Az 5 múzeum közül ez a legnagyobb. 20 évig épült, Alfred Messel tervei alapján, klasszicista stílusban; kivitelezője Ludwig Hoffmann volt. Berendezni a nehéz terepviszonyok, az I. Világháború és a gazdasági világválság miatt kb. 30 évig tartott; 1930-ban nyílt meg. Felállítása az egyre sikeresebb elő-ázsiai feltárások vált szükségessé, melynek eredményei (a kiásott műkincsek) az épület elkészültéig a Régi Nemzeti Galéria mögötti ideiglenes épületben kaptak helyet. Nevét legértékesebb építészeti műkincséről, a Pergamon-oltárról kapta.
A Louvre és a British Museum után a leggazdagabb elő-ázsiai gyűjteménnyel büszkélkedhet. A benne őrzött építészeti műalkotások a világ egyik első műemlékmúzeumává tették.
Az elő-ázsiai gyűjtemény legkülönlegesebb részlege a babiloni feltárásokat bemutató termek az őket összekötő, a babiloni búcsújárók útját i.e. 580. k.-ről idéző, csodálatos, egyedi faldíszekkel díszített folyosóval, ami a híres Istár kapuhoz vezet. Ez a kapu az ókori Kelet egyik legmonumentálisabb építménye. A gyűjtemény többi termére is az ilyen különleges faldíszek jellemzők.
Az ókori gyűjtemény első számú látványossága a már említett, i.e. 170. k.-ről származó, 1880-as években feltárt, háromszintes Pergamon-oltár mozgalmas jeleneteivel, az épület legnagyobb, felülről megvilágított termében. Ezen kívül még sok, az antik görög, hellenisztikus és római korból származó épületmaradvány és szobrászati remekmű is megtekinthető itt.
Az iszlám gyűjtemény legértékesebb műemléke a msattai kastély falmaradványa, melyet a szultán ajándékozott Berlinnek 1903-ban. A kastély 743/44-ben épült a Holt-tengertől keletre mészkőből, állat- és növénymotívumokkal hihetetlenül telezsúfolva. A bombázások során nagyrészt elpusztult és csak évekig tartó restaurálás után kerülhetett újra helyére. Figyelemre méltó még a részleg gazdag szőnyeggyűjteménye, valamint a perzsa és indiai miniatúrák és a páratlan szépségű Aloppo-szoba az Ezeregyéjszaka hangulatával.
Az 1907-ben, Bode által alapított kelet-ázsiai gyűjtemény központjában ma kínai kerámiák foglalnak helyet. Az összképet jade-faragványok, selyemhímzések és porcelántárgyak teszik teljessé. A japán művészetet színes fametszetek képviselik.
A néprajzi gyűjtemény a híres orvostudós, Rudolf Virchow alapítványából jött létre 1888-ban. A háború szinte teljesen elpusztította, a gyűjtést gyakorlatilag újra kellett kezdeni. Legnagyobb részét most a textília-kiállítás teszi ki. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja a XVII. századból való, sokféle szimbólumot (pl. a 12 hónap vagy a 4 elem) felsorakoztató tornyos kályha.

Eljutás: Lásd Múzeumsziget.

Belépőjegy: Lásd Múzeumsziget.

Nyitva tartás: Elő-ázsiai részleg: vasárnap-szerda 9-18 h, csütörtök-szombat 9-22 h. Antik gyűjtemény: péntek-szerda 10-18 h, csütörtökön 10-22 h.